Már hajnalodott. A Nap lassan kezdett
felkúszni az égen, ahogy Adam, Gwen és Chris is lassan vánszorogtak ki a
Starlight discoból. Mind a hárman érezték az alkohol hatását, de ez nem is volt
baj, hisz buliztak, jól érezték magukat. Gwen megpaskolta Adam vállát.
-Mindjárt jövök BB, várjatok itt meg.-motyogta a lány majd elindult a járdán egy irányba, Adam pedig bólintott, majd Chris felé fordult.
-BB?-mosolygott a srác.
-Gimis korom óta így hív-mosolygott.
-Illik rád-bólogatott Chris, leült a járda szélére, Adam pedig letelepedett mellé. A srác ásított, majd Adam vállának dőlt, a szemei kezdtek lecsukódni.
-Na látod, ezért kell az a Redbull a vodkába-nevetett Adam, majd átkarolta a srácot féloldalas mosollyal. Tudat alatt ez egy aprócska jel volt a srác felé, bár nem hitte, hogy Chris ezt komolyan fogja venni. Valószínűleg annak tudja be, hogy Adam nem egészen józan, ahogy ő sem. Gwent meg se említsük. Fogalmazzunk úgy, hogy egyikük sem volt szomjas.
-Te Adam…-kezdte Chris és szó szerint belehajolt Adam arcába.
-Naa, mássz ki az aurámból!-tolta el Adam finoman, Chris pedig szimplán eldőlt az úttesten.-Idióta…-letérdelt mellé, megragadta és visszaültette a járdára, mire Chris két karját Adam nyaka köré fonta kapaszkodás céljából. Adam megpróbálta felemelni a srácot, de az alig állt a lábán, és mivel Adam sem volt csúcs formában együtt borultak vissza a kihalt úttestre egymást ölelve. Chris éppen hogy nem verte be a fejét, viszont Adam fájlalta a két kezét, mivel nem csak Chris, hanem saját súlya is ránehezedett a hirtelen földet éréskor. Chris elgondolkozva nézett BBre, mire ő felvonta a szemöldökét.
-Mi va’?-kérdezte kissé nyűgösen, de a srác tovább fürkészte Adam szemeit.-Fáj a kezem, mert ráestél a tehén súlyoddal! Kelj fel, mert nem tudom kirángatni alólad!-kezdett nyafogni Adam, mire Chris lassan hajolt minél közelebb Adamhez, majd ajkaik egy forró csókban váltak eggyé. Adam el is felejtette sajgó kezeit, az elméje is, mintha kitisztult volna. Mintha az alkohol helyébe Chris csókjának hatása lépett volna. Közben érezte, hogy ismét kezd vörösödni, de ez is hidegen hagyta. Tudta, hogy jó volt a megérzése, és igaza volt Gwennek. Talán Cupido megszánta Adamet. Vagy a rajongóit, hisz mégis csak olyan valakibe szerelmesek, aki tök alaptalanul énekel egy nagyon is komoly, meghatározó dologról. De biztosat majd csak egy kiadós alvás után lehet mondani. Ha Chris józanul is újból megcsókolná, akkor valóban teljes lesz az élete. Ha viszont nem, akkor meg lehet beszélni, és maradnak barátok.
Chris végül Adaméknél aludt a vendégszobában, mivel San Franciscoi srác, és Adam lakása egyértelműen közelebb van. Adam pár másodpercig nézte, ahogy aludt, majd átment a saját szobájába, lezuhanyozott felvette a kisgatyáját, majd bedőlt az ágyába, magára húzta a takarót és már húzta is a lóbőrt. Órák múlva arra ébredt, hogy a feje valami istentelen módon fáj. Ahogy próbált kimászni az ágy alól, olyat esett a padlóra, hogy a szoba bele is zengett, a kiáltása pedig magát a házat rázta meg. Lassan felállt, nagyon szédült, de szerencsére sikerült megállnia a lábain. Erős hányinger kerítette hatalmába. Úristen, mennyit ivott? Volt már egyáltalán ennyire másnapos? Hogyne. Hiszen ezt a kérdést minden egyes alkalommal feltette magának. Bekúszott a fürdőszobába, hogy fogat mosson, aminek a vége az lett, hogy negyed órán keresztül bámulta magát a tükörben a mosdókagylónak támaszkodva, kezében a fogkrémes fogkeféjével, majd végül nagy nehezen, de rávette magát, hogy sikálja meg a szájában elhelyezkedő hófehér gyöngyöket. Mikor végzett, levonszolta magát a konyhába, ahol hamburgerkrémes meleg szendvicset készített magának, és azt majszolta. Gwen finom lépteit hallotta a lépcső irányából. Mikor oda ért hozzá, finoman meglökte.
-Muszáj volt ébresztőórát játszanod pont ma? Szétrobban a fejem!-morogta, majd mindkét tenyerét a feje két oldalára helyezte miközben ráncolta a szemöldökét.
-Bocs.-nyögte Adam, majd folytatta a kajálást.
-Majd… még visszakapod, ha jobb állapotban leszek.-tartotta fel figyelmeztetően a mutatóujját, Adam erre csak egy halk nyögéssel válaszolt. A lány felkapott a pultról egy almát, beleharapott, majd a lépcsőn lefelé igyekvő, szintén kegyetlenül másnapos Chrisré nézett, aki a szeme alapján azt sem tudta, hol van illetve a neve is gondot jelentett neki. Adam is hátrafordult, és a látványra felkuncogott. Aranyosnak találta Chris kómás fejét, amin az a gyötrő másnaposság is dobott.
-Na…-hangzott Chris hosszú, és tartalmas válasza egy nyűgös fintor kíséretében.
-Te sem nézel ki jobban, sőt-nevetgélt Gwen. Hiába fájt a feje, volt hányingere, mindig képes volt viccelődni, és nevetni. Többek közt ezt szerette benne Adam.
-Hát, Gwen, te sem panaszkodhatsz-csípett oda a srác.
-Maradjunk annyiban, hogy mind a hárman csúcsformában vagyunk.-zárta le Chris a hüvelykujját felmutatva, mire a másik két személy határozottan bólintott egyet.
-Felmegyek átöltzni-nyújtózott Gwen, majd eltűnt az emeleten. A két srác egymásra nézett, és egyszerre mosolyodtak el, majd néztek félre.
-Chris?-pillantott Adam a fiúra, aki kíváncsian nézett rá vissza.-Tegnap… Az a csók…
-Igen?-motyogta Chris. Nem akart róla beszélni, kínosnak érezte. Félt…
-Csak azért volt, mert részegek voltunk, vagy most józanul is megtennéd?-hangzott határozottan a kérdés. Chris pedig habozott, mire Adam lebiggyesztette az ajkát elfordulva.-Értem…-Chris pedig tovább hallgatva indult el Adam felé, és leült mellé a bárszékre.
-Ha engeded, meg is teszem…-mondta félénken, próbálta elkapni Adam pillantását, ami a mondat elhangoztával sikerült is. Adam meglepetten nézett a srácra, aki lassan a szájára puszilt, majd lágy csókot lehelt az ajkára, ő pedig elmosolyodva viszonozta azt. Gwen az emeletről nézte végig az egészet, majd elmosolyodva vonult be a szobájába, hogy még egy kicsit egyedül hagyja Adaméket.
-Kapok még egyet?-vigyorgott Adam, Chris pedig nevetve ismételte meg a fenti mozdulatsort.-Köszi-mondta széles vigyorral Adam.
-Tetszik, mi?-nevetett fel a srác, mikor látta Adam heves bólogatását.Adam szorosan magához ölelte a srácot, aki a két kezét Adam dereka köré fonta. Percekig így maradtak, majd halk léptekre lettek figyelmesek. Ahogy a hang irányába néztek, meglátták Gwent, ahogy könnyekkel áztatott arccal szorongatja vékony ujjai között a mobiltelefonját.
-Mindjárt jövök BB, várjatok itt meg.-motyogta a lány majd elindult a járdán egy irányba, Adam pedig bólintott, majd Chris felé fordult.
-BB?-mosolygott a srác.
-Gimis korom óta így hív-mosolygott.
-Illik rád-bólogatott Chris, leült a járda szélére, Adam pedig letelepedett mellé. A srác ásított, majd Adam vállának dőlt, a szemei kezdtek lecsukódni.
-Na látod, ezért kell az a Redbull a vodkába-nevetett Adam, majd átkarolta a srácot féloldalas mosollyal. Tudat alatt ez egy aprócska jel volt a srác felé, bár nem hitte, hogy Chris ezt komolyan fogja venni. Valószínűleg annak tudja be, hogy Adam nem egészen józan, ahogy ő sem. Gwent meg se említsük. Fogalmazzunk úgy, hogy egyikük sem volt szomjas.
-Te Adam…-kezdte Chris és szó szerint belehajolt Adam arcába.
-Naa, mássz ki az aurámból!-tolta el Adam finoman, Chris pedig szimplán eldőlt az úttesten.-Idióta…-letérdelt mellé, megragadta és visszaültette a járdára, mire Chris két karját Adam nyaka köré fonta kapaszkodás céljából. Adam megpróbálta felemelni a srácot, de az alig állt a lábán, és mivel Adam sem volt csúcs formában együtt borultak vissza a kihalt úttestre egymást ölelve. Chris éppen hogy nem verte be a fejét, viszont Adam fájlalta a két kezét, mivel nem csak Chris, hanem saját súlya is ránehezedett a hirtelen földet éréskor. Chris elgondolkozva nézett BBre, mire ő felvonta a szemöldökét.
-Mi va’?-kérdezte kissé nyűgösen, de a srác tovább fürkészte Adam szemeit.-Fáj a kezem, mert ráestél a tehén súlyoddal! Kelj fel, mert nem tudom kirángatni alólad!-kezdett nyafogni Adam, mire Chris lassan hajolt minél közelebb Adamhez, majd ajkaik egy forró csókban váltak eggyé. Adam el is felejtette sajgó kezeit, az elméje is, mintha kitisztult volna. Mintha az alkohol helyébe Chris csókjának hatása lépett volna. Közben érezte, hogy ismét kezd vörösödni, de ez is hidegen hagyta. Tudta, hogy jó volt a megérzése, és igaza volt Gwennek. Talán Cupido megszánta Adamet. Vagy a rajongóit, hisz mégis csak olyan valakibe szerelmesek, aki tök alaptalanul énekel egy nagyon is komoly, meghatározó dologról. De biztosat majd csak egy kiadós alvás után lehet mondani. Ha Chris józanul is újból megcsókolná, akkor valóban teljes lesz az élete. Ha viszont nem, akkor meg lehet beszélni, és maradnak barátok.
Chris végül Adaméknél aludt a vendégszobában, mivel San Franciscoi srác, és Adam lakása egyértelműen közelebb van. Adam pár másodpercig nézte, ahogy aludt, majd átment a saját szobájába, lezuhanyozott felvette a kisgatyáját, majd bedőlt az ágyába, magára húzta a takarót és már húzta is a lóbőrt. Órák múlva arra ébredt, hogy a feje valami istentelen módon fáj. Ahogy próbált kimászni az ágy alól, olyat esett a padlóra, hogy a szoba bele is zengett, a kiáltása pedig magát a házat rázta meg. Lassan felállt, nagyon szédült, de szerencsére sikerült megállnia a lábain. Erős hányinger kerítette hatalmába. Úristen, mennyit ivott? Volt már egyáltalán ennyire másnapos? Hogyne. Hiszen ezt a kérdést minden egyes alkalommal feltette magának. Bekúszott a fürdőszobába, hogy fogat mosson, aminek a vége az lett, hogy negyed órán keresztül bámulta magát a tükörben a mosdókagylónak támaszkodva, kezében a fogkrémes fogkeféjével, majd végül nagy nehezen, de rávette magát, hogy sikálja meg a szájában elhelyezkedő hófehér gyöngyöket. Mikor végzett, levonszolta magát a konyhába, ahol hamburgerkrémes meleg szendvicset készített magának, és azt majszolta. Gwen finom lépteit hallotta a lépcső irányából. Mikor oda ért hozzá, finoman meglökte.
-Muszáj volt ébresztőórát játszanod pont ma? Szétrobban a fejem!-morogta, majd mindkét tenyerét a feje két oldalára helyezte miközben ráncolta a szemöldökét.
-Bocs.-nyögte Adam, majd folytatta a kajálást.
-Majd… még visszakapod, ha jobb állapotban leszek.-tartotta fel figyelmeztetően a mutatóujját, Adam erre csak egy halk nyögéssel válaszolt. A lány felkapott a pultról egy almát, beleharapott, majd a lépcsőn lefelé igyekvő, szintén kegyetlenül másnapos Chrisré nézett, aki a szeme alapján azt sem tudta, hol van illetve a neve is gondot jelentett neki. Adam is hátrafordult, és a látványra felkuncogott. Aranyosnak találta Chris kómás fejét, amin az a gyötrő másnaposság is dobott.
-Na…-hangzott Chris hosszú, és tartalmas válasza egy nyűgös fintor kíséretében.
-Te sem nézel ki jobban, sőt-nevetgélt Gwen. Hiába fájt a feje, volt hányingere, mindig képes volt viccelődni, és nevetni. Többek közt ezt szerette benne Adam.
-Hát, Gwen, te sem panaszkodhatsz-csípett oda a srác.
-Maradjunk annyiban, hogy mind a hárman csúcsformában vagyunk.-zárta le Chris a hüvelykujját felmutatva, mire a másik két személy határozottan bólintott egyet.
-Felmegyek átöltzni-nyújtózott Gwen, majd eltűnt az emeleten. A két srác egymásra nézett, és egyszerre mosolyodtak el, majd néztek félre.
-Chris?-pillantott Adam a fiúra, aki kíváncsian nézett rá vissza.-Tegnap… Az a csók…
-Igen?-motyogta Chris. Nem akart róla beszélni, kínosnak érezte. Félt…
-Csak azért volt, mert részegek voltunk, vagy most józanul is megtennéd?-hangzott határozottan a kérdés. Chris pedig habozott, mire Adam lebiggyesztette az ajkát elfordulva.-Értem…-Chris pedig tovább hallgatva indult el Adam felé, és leült mellé a bárszékre.
-Ha engeded, meg is teszem…-mondta félénken, próbálta elkapni Adam pillantását, ami a mondat elhangoztával sikerült is. Adam meglepetten nézett a srácra, aki lassan a szájára puszilt, majd lágy csókot lehelt az ajkára, ő pedig elmosolyodva viszonozta azt. Gwen az emeletről nézte végig az egészet, majd elmosolyodva vonult be a szobájába, hogy még egy kicsit egyedül hagyja Adaméket.
-Kapok még egyet?-vigyorgott Adam, Chris pedig nevetve ismételte meg a fenti mozdulatsort.-Köszi-mondta széles vigyorral Adam.
-Tetszik, mi?-nevetett fel a srác, mikor látta Adam heves bólogatását.Adam szorosan magához ölelte a srácot, aki a két kezét Adam dereka köré fonta. Percekig így maradtak, majd halk léptekre lettek figyelmesek. Ahogy a hang irányába néztek, meglátták Gwent, ahogy könnyekkel áztatott arccal szorongatja vékony ujjai között a mobiltelefonját.
eeeezzzzzz a kedvenc részem!!!!!! bocsi, hogy nem tudok egy épkézláb hozzászólást küldeni, de még a rész hatása alatt vagyok :D
VálaszTörlés